Jézus szabaddá tesz

„Aki szegény, annak hiánya van, de ha a gazdag Istenhez tartozik, akkor Tőle várhatja az igazi gazdagságot.”

Újra nagyböjt van, és jól érezhetően van valami a levegőben. Nem tudjuk egészen pontosan megfogalmazni, de érezzük a feltámadott Jézus jelenlétét, aki egészen különleges módon ismer és szeret bennünket. Sokáig én is csak templombajáró, az Egyház szokásait megtartó fiatal voltam. Egy alkalommal, amikor az életemben nagyon erősnek tartottam magam, hirtelen és váratlanul megtapasztaltam, hogy mennyire sebezhető, mennyire emberi tulajdonságaim vannak és mit ér a saját erőm. Csak az Istennek köszönhetem, hogy ma itt vagyok! Amikor gyenge és elesett az ember megpróbál kiutat találni, számos segítséget kérni a körülvevő ismerősöktől, de mindegyik előbb-utóbb zsákutcához vezet. Sokan hirdetik ma, hogy ők tudják mi az igazság, hogy ők tudják a megoldást egy adott helyzetre, de egyikük sem tudja akár egy nappal is meghosszabbítani az életüket. Rengeteg időt töltünk el minden üres, felesleges dologgal.

Sokszor hallottam már gyógyító alkalmakról, rendezvényekről, de az én egóm sokkal erősebb volt, hogy beisermerjem bizony nekem is vannak lelki és testi sebeim, amelyek gyógyulásra várnak. Azt gondoltam, hogy az időseknek van szükségük ilyen alkalmakra. Egyszer azt éreztem a szívemben, hogy menjek el egy ilyen rendezvényre. Imádkoztak értem, és ima közben megkérdezték szeretném-e átadni az életemet Jézusnak. Nem értettem miről van szó, hisz azt gondoltam én Jézushoz tartozom, eljárok vasárnaponként a templomba, szentségekhez járulok. Végül egyszerű szavakkal, egy előimádkozó segítségével átadtam az életem Jézusnak. Óriási élmény volt, ahogy megnyílt a szemem! Az Úr Jézus mindig ott volt mellettem és én soha sem vettem észre. Nagyon sok feszületet láttam már az életben. Mindig van a zsebemben egy rózsafüzér és annyiszor keresztet vetettem már az utak mellé helyezett feszületeknél, ennek ellenére mégsem vettem észre a szívemmel, hogy Jézus az Isten fia egészen odaadta magát értem, érted, értünk!

A szívemben azt éreztem nagyon erősen, hogy gyermekem nézz rám, nézz a keresztre és látni fogod mennyire szeretlek! Akkor észrevettem, amint Krisztus a kereszten odaszegezve, tehetetlenül, kitárt karokkal megmutatja mennyire szeret. Ez a lelki élmény nagyon erős volt, és itt a nagyböjtben újra érzem ezt.

Oly nagyon megbántjuk ma is azt aki a legjobban szeret  bennünket! Minden bűnünket Ő viselte, és egyszersmind vállalta azok elhordozását. Felcserélte a Menny tökéletességét értem és érted, azért hogy megváltson az örök haláltól és nekünk békességünk legyen. Egyedül csak Jézus tudja a kiutat a hibáinkból, a betegségeinkból a gyengeségünkből. Egyedül Ő a megoldás, nincs más rajta kívül! Ő az, aki a rejtekben is tudja a gondolatainkat, ismeri küzdelmeinket, vágyainkat. Nincs olyan hely a világon ahova el tudnánk rejtőzködni előle. Kiérdemelni az Ő szeretetét nem lehet. Ő egyszerűen kezdetektől fogva szeret. Bárhol is vagyunk, bármilyenek is vagyunk, mindegy miben vétkeztünk!

Az én bűneimet Ő szó nélkül elhordozta és egy alkalmas napon ezeket feltárta nekem. A kereszten megmutta az Ő szeretetét.  Azokat a sebeket mi okoztuk, mi ütöttük bele a szegeket, a tűket, rajzszegeket... Mégis Jézus szent vére az, ami tisztává mos bennünket! Neki hatalma van minden láncot, köteléket mely teherként rajtunk van levenni, szétvágni. Neki ereje és hatalma van, hogy a bilincseket leoldja, a lakatokat kinyissa. Egyszerűen csak annyit kell tennünk, hogy megkérjük Jézust:

„Mostantól Rád bízom magam, bocsáss meg, hogy oly sok időn át nem vettelek észre! Te tedd rendbe az életem, szabadíts meg minden olyan dologtól ami elszakít tőled. Erősíts meg a hitben, add, hogy szeretni tudjak, a szeretetben én legyek az első!”

 

Észrevehetően megindul bennünk a változás. Jézus az, aki kihúz minket a mocsárból, lábainkat szilárd helyre teszi, és lépteinket megszilárdítja. Jóllehet még mocsokosak vagyunk, de az Ő vére és hitben megtett lépések megnyitják az Ő kegyelmének tisztító hatását. Kicseréli a kőszívünket érző hússzívre, és fehér ruhába öltöztet! Tudom nem könnyű ez az út, de csak ez a járható!

 

Természetesen ez egy folyamat, de a kegyelem árad és árad, mely újabb és újabb területket tár fel az életünkben, megmutatva, hogy hol vannak még kiskirályok. Melyek azok a területek ahol azt mondjuk, köszi Jézus, de ezt most ne. Ő le szeretne ülni mellénk és vár. Vár arra, hogy mi átadjuk a problémás életünk részét vagy azt ahol éppen nehézségünk van. Engedjük meg, hogy Ő le tudjon ülni mellénk, ennyit kell tennünk csupán. Idővel amikor észrevesszük, hogy Ő nem ellenünk van, hanem segíteni akar, akkor merjük fejünket feléje fordítani, és amikor már elég érettek vagyunk, adjuk át azt a területet is Jézusnak, hogy Ő uralja életünk azon területét is. Merjünk egészen ráhagyatkozni! Sohase mulasszuk el az imát, s ha lelki szárazságot érezünk,  vagy nehézségünk van, akkor is tartsunk ki Őbenne azért is! Az Úristen ugyanis sokszor azt akarja látni, hogy mennyit ér  a lelkünk ;márpedig azt nem lehet megállapítani akkor, amikor minden könnyen megy és a lélek örömökben úszik.

 

Most, ahogy így visszatekintek, látom az Isten munkáját az életemben, azt a munkát, amit a saját erőmből nem tudtam volna elvégezni. Az Úr kicserélte a baráti társaságot körülöttem. Új embereket, barátokat, ismerősöket, közösséget adott. A házasságom, a gyermekem közötti kapcsolat új alapokra került. Köszönöm Uram, hogy rajtam munkálkodsz, rajtam dolgozol!

Marana Tha

Isten átlépi a hegyeket

Újra jelentkezem és ezúttal egy érdekes esetet szeretnék megosztani. Az elmúlt időben nagyon sokszor voltak alvási nehézségeim. Többször felkeltem éjszaka és a visszaalvási próbálkozások igen nehezen működtek. Folyamatosan azon töprengtem, miért nem tudok aludni, keresve az okokat. Egyik éjszaka felkeltem és a Szentírást kinyitva a következőket olvastam:

           „Balkeze a fejem alatt,
                és jobbjával átölel engem.
               Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai,
               a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn:
               fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet,
               amíg maga nem akarja!
              Csitt! A kedvesem íme, itt jön!

              Szökken a hegyeken át, szökell
              halmokon keresztül!

                               (Énekek Éneke 2,8)

Első olvasásra ezek a sorok nem mondtak nekem semmit, kerestem is a választ, hogy miért van a Szentírásban olyan rész, ami egy szerelmes vershez hasonlít. Aznap este kisközi volt és imádkozott értem a csoportvezetőnk. Az imádság után a következőket mondta. „Isten átlépi a hegyeket” úgy mint, az Énekek Énekében olvasható.

Nem akartam elsőre hinni a fülemnek, tátva maradt a szám és megértettem, hogy Isten milyen gyorsan válaszol, és elmagyarázza vagy megmutatja, hogyan kell érteni az Ő szavát. Sokszor megijedünk az előttünk álló akadályoktól, problémáktól és azt gondoljuk, hogy ezzel kapcsolatban nincsen Istennek ötlete. Azt gondoljuk, hogy Isten nem tud újat mutatni, azt gondoljuk Isten nem akar már velünk kezdeni semmit. Sokszor értéktelennek gondoljuk magunkat. Azonban Isten végtelenül szeret minket! Ő átvezet mindenen, bármilyen nehézségünk is legyen! Ő nem azt akarja , hogy mi nekimenjünk a problémáinknak, Ő azt akarja, hogy átlépjük, átugorjunk az akadályt! Isten szava teremtő szó! Ő képessé tesz bennünket, hogy Őrá figyeljünk és ne a problémára!

Jézus az Úr az én életemben! Drága Jézusom Veled a kőfalakon lehet átugrani, szakadékokon átkelni, vízen járni, és tűzön átmenni úgy, hogy nem égünk meg! Isten átvezet bennünket mindenen! Minden attól függy, hogy mi az utunk során mire vagy még inkább kire figyelünk. Ha a körülményeket nézzük akkor akár félelem is lehet bennünk, ha arra tekintünk aki minket vezet, akkor remény tölt el bennünket! Ha Jézusra tekintek, akkor mindenre képes vagyok és tudom, hogy vele minden sikerül!

Mit kell tennünk?

Az nem járható út, ha tétlenkedve állóvízben maradunk. Vedd észre, hogy Isten a kezdeményező! Isten az aki belénk fektetett, Ő a válallkozó. Isten ébreszti a szándékot és Ő is hajtja végre! Ő az, aki vágyakat, gondolatokat, szándékokat ébreszt bennünk. Nekünk meg kell tanulni Istenre figyelni, és amikor észreveszzük a szándékát egyszerűen lépni bátran előre Vele! „Hittel lépj előre!” A terveket Isten kinyilatkoztatja, megmutatja az irányt, és Ő azt akarja, hogy lépj!

"Jézus Te tudod, hogyan tudsz engem boldoggá tenni. Rád tekintek reménységgel! "

Tudjuk, hogy Jézus jelen van az Oltáriszentségben. Jézus Szent Teste, Szent Istensége és Szent embersége jelen van, mindez azonban szemünkkel láthatatlan módon. Amikor az Oltáriszentséget magunkhoz vesszük, Jézus él bennünk. Ő a hatalmas Király, Gyógyító, Szabadító! Maga Jézus van bennünk! Amikor észrevesszük Isten szándékát és tervét, akkor nekünk csupán együtt kell működnünk az Isten bennünk megnyilvánuló erejével és bölcsességével. Tanuld meg, hogy Istennek terve van veled!

Kérhetünk Tőle bármit. Azt is kérhetjük Tőle, hogy segítsen meg odafigyelni Őrá. A lényeg azon van, hogy bármit kérünk Tőle azt megadja nekünk! Ezért fontos, hogy milyen gondolatok, tervek vannak a fejünkben. Ha folyamatosan Isten jelenlétében vagyunk, akkor minden megtörténik amit szeretnénk és az Ő terveivel megegyezik. Fontos, hogy mindig olyan gondolatokat forgassunk a fejünkben ami építő jellegű, kerülve minden panaszkodást, minden zúgolódást, minden negatívumot. Úgyis mondhatnám, ha negatív gondolatok vannak a fejünkben akkor annak adunk töltést, megerősítést, míg ha pozitív gondolataink vannak, akkor az öröm emberei leszünk és harmóniába kerül a test, lélek és a szellem. Ha eddig nem az öröm emberei voltunk, akkor kezdjük el kis lépésekkel, mindenért hálát adni, azért, hogy a hála és a szeretet a szívünkbe költözzön. Legyünk az öröm és a hála emberei, és a környezetünk is meg fog változni!

Istennek tökéletes terve van veled. Ő vár és azt akarja, hogy lépj!

Marana Tha

A FEHÉR ruha

Annyi gondolat van bennem, melyeket  szeretném megosztani másokkal is, de csak szépen sorban. Egy izgalmas napot töltöttem a Bakony szívében, Borzaváron. Kissé fáradtan, munka után látogattam meg Mór atyát, akiről elmondhatom nagyon különleges ember. Az idejét, erejét vissza nem utasítva, azon volt, hogy utat mutasson egy úton lévő fiatalembernek. Foggalmam sem volt mi az a dolog amiért oda hívott a Szentlélek, de úgy éreztem mennem kell. Feleségem egy remek asszony, aki mindenben támogatott  és ezúttal is bátorított, hogy igen, el tudja látni az otthoni teendőket. Az a hely olyan, mint Medjugorje, van valami varázsa. A határtalan béke és a nyugalom járja át az embert, aki oda betér.

Megtapasztaltam, hogy Isten Lelke mindent átjár a tudatunkat a bensőnket, mindent. Isten bennünk van, bennünk él!  A Szentlélek sugárzik ki belőlünk és ez a kisugárzás olyan erős, hogy nem tud vele semmi sem szembeszállni. Ha valami kisugárzik, akkor az nem tud befogadni semmit.  Márpedig a szeretet van bennünk. A szeretet sugárzik ki belőlünk! Jézus Krisztus van bennünk! Nagyobb az aki bennünk van, mint aki a világban van. Isten  bennünk van!

Sokszor mi emberek úgy gondolkodunk, hogy vannak szükségleteink, melyeket Isten azonnal hallgassa meg, vagy vannak rossz szokásaink, régi beidegződéseink melyeket Isten azonnal vegye el tőlünk. Úgy gondolkodunk, mint amikor valaki elszakítja a ruháját vagy lyuk keletkezik rajta. Ilyenkor megyünk az Istenhez és foltot kérünk amivel eltakarhatjuk azokat. S így megy ez addig, amíg az egész ruhánk végül rongyokból nem áll. Mi ezzel a baj? Csupán annyi, hogy a legelső esőnél ezek az egymáshoz varrot foltok elengednek és minden kezdődik előről. Jézus Krisztus nem régi életünket megfoltozni jött, hanem egészen újat kínál. Foltozással, toldozással itt semmit nem lehet megoldani, mert arra csak rámegy a régi életünk is, és nem nyerjük el az újat. Nekünk állandó kísértésünk az, hogy foltozgatni akarjuk az életünket. De foltozásra nem használható Isten. Ő nem foltozó, hanem Teremtő! Jézus Krisztus nem foltokat kínál, Ő az életével fizetett azért, hogy megszabaduljunk a magunk bűnös rongyaitól, s az Ő tiszta és szentséges ruháját vehessük magunkra.

Isten Igéjét olvasva hallva, Isten nem foltot akar adni, hanem egy egy új teljesen fehér ruhát. Azt akarja, hogy levegyük a régi ruháinkat, Ő megadja ehhez a szükséges segítséget a teljes szabadulást a hibáink felett. A tékozló fiú története sokak számára ismert. Amikor a fiú elhatározta, hogy hazamegy, atyja már előre kimegy hozzá, hogy üdvözölje, majd megmosdatják és a legszebb ünneplőbe öltöztetik. Isten nekünk is ilyen fehér ruhát kínál.

“Ölts fehér ruhát, hogy ne llegyen látható meztelenséged szégyene.” (Jel 3,17-18)

Ő kész élni bennünk! Krisztust hordozzuk magunkban. Legyen éjjel vagy nappal, legyünk templomban vagy az utcán, nyilvánosság előtt vagy magányos csendességben, egészségesen vagy betegen, hívők közt és nem hívők közt. Bármilyen problémánk, nehézségünk van azokat a bennünk lévő Jézus erejével meg tudjuk gyógyítani. Olyan ez mint, amikor az ember megkóstol egy szőlőszemet. Érzi a zamatát a szájában, a nyelőcsövén, sőt még az agyban is kellemes érzést ébreszt. Így működik a Szentlélek is bennünk, kiárad az egész testünkben, és szemlélhetjük, figyelhetjük milyen hatást vált ki bennünk. Átjárja a gondolatainkat, melyekkel érzelmeinket és a testünk minden kívánságát, vágyait uralni tudjuk. Fehér ruhába öltöztet, újjá teremt.

Bármikor nehéz helyzetbe kerül az ember mindössze összpontosítani kell arra, hogy Isten benne van és rajta munkálkodik! Érezni, ahogy a figyelem megragadja az Ő jelenlétét. Ez a megragadás nem azonos, azzal, mint amikor megfog az ember valamit. Az egész testeddel, az egész lényeddel, szíveddel helyezkedj be az Isten jelenlétébe. Nézd, ahogy munkálkodik, ahogy elűzi a sötétséget a félelmet, ahogy az Ő ereje kibontakozik. Engedd, hogy az Isten formáljon, alakítsa ki benned az akaratát. Engedd, hogy a fehér ruhába öltözz!

Imádkozhatunk a következőképp:

Köszönjük Atyánk, hogy akkor sem kergetsz el magad elől, ha a rongyainkban jelenünk meg előtted. Köszönjük, hogy akkor sem küldesz el, ha folt hátán folt van, és azt gondoljuk: ezzel megoldódott a baj. Köszönjük, hogy újra kínálod most Egyszülötted tiszta ruháját, Jézus igazságát. Köszönjük, hogy egyszülött Fiadnak nem kedveztél, hanem Őt mindnyájunkért odaadtad, hogy vele együtt mindent nekünk ajándékozhass. Bocsásd meg, hogy csak foltokat igénylünk tőled. Bocsásd meg, hogy elutasítunk, hogy mi akrjuk megszabni, hol, mikor és milyen mértékben segíts rajtunk, s közben nem engedjük, hogy igazán segíts rajtunk. Kérünk Urunk, nyisd ki most a szemünket. Ragyogtasd fel előttünk Krisztus gazdagságát, hogy könnyű legyen kárnak és szemétnek ítélnünk mindent, ami az. Bocsásd meg, hogy igazoljuk mindig újra a szokásainkat, beidegződéseinket. Szeretnénk ma  belenézni Igéd tükrébe. Bizony magunkra ismerünk, a mi ruhadarabjainkra. Szeretnénk mindent levetni, és felöltözni téged. Kérünk Urunk, hogy ne maradjunk az álmodozásnál és a vágyakozásnál. Hadd legyen ez valóság. Hadd menjünk haza már innen abban a tiszta ruhában, amit te kínálsz. Hadd tudjuk hinni, hogy megbocsátottak a mi bűneink. Ámen

Ha most végignézünk magunkon, mit látunk, mi van rajtunk?

Marana Tha

Isten mindig időben érkezik

 

Idén, mint arról már korábban beszámoltam Isten kegyelméből eljuthattam Medjugorje-ba. A zarándoklat első napját a tengerparton töltöttük. Ez számomra egy csendes pihenő volt, felkészülés, ráhangolódás a következő napokra. A zarándoklat során terveztem, hogy tartok bűnbánatot és végzek majd szentgyónást. A gyakori szentgyónásra egyébként a Szűzanya is felhívja mindenki figyelmét, mivel ez az egyik legerősebb fegyver amivel küzdeni tudunk az ellenség ellen.

Délután azt éreztem, hogy a “Béke királynője” – így nyilatkoztatta ki magát a Szűzanya Medjougorje-ban   - azt akarja, hogy végezzem el a szentgyónást mielőtt bemegyek arra a helyre, ahol megkezdte a világra szóló munkáját. A szentgyónás mellett jutott idő lelki vezetésre. Mindenkinek vannak nehézségei, küzdelmei, amiket sokszor felnagyít és nagyobb jelentőséget tulajdonít a kelleténél. Ezeket le kell tenni, és ehhez mindenképp jó egy lelki vezető. Sokszor nem vagyunk elég türelmesek. Mindig azt szeretnék, ha Isten azonnal megadná a szükségleteinket, teljesítené minden kívánságainkat.  Azt hiszem ez sokak számára ismerős. Biztosak lehetünk abban, ha hittel kérünk valamit, akkor azt a Mennyei Atya meghallgatja és meg is cselekszi ott és akkor, amikor Ő akarja, úgy ahogy eltervezte. A Szentírás szavaival:

„A ti utaitok nem az én utaim” (Iz 55,8)

 

Kérjetek és megadatik

Amit nekünk kell tenni, az az hogy kérnünk kell az Atyát “szüntelen” hittel, teljes elménkkel, szívünk minden erejével és hálát adni, hogy a fohászunk máris meghallgatásra talált.

 Jézusom, Te mondád:  „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

 A lelki vezetés során az atya kicsit kérdezősködött, a feleségemről, a gyermekeimről. Elmondtam, hogy van egy kislányom akit Jázminnak hívnak. Az atya folytatta, és tovább kérdezősködött a kisfiamat illetően. Kikerekedett szemekkel néztem magam elé, s határozottan mondtam, hogy nincsen kisfiam. De az atya továbbra is kitartott és csak tovább kérdezősködött. Úgy fogalmazott, hogy lehet még nem született meg, de a JóIsten már előkészítette az útját és minket jelölt ki szüleinek. Kérte, hogy hívjam fel a feleségem és csináljon egy tesztet. Jó - mondtam magamban - ha majd hazérkezünk a zarándokútról, akkor elmondom neki. Az atya többször imádkozott ezért a kis lélekért akit hozzánk rendelt a JóIsten.

Hazérkezésemkor, bennem volt, hogy elmondjam ezt az “élményt” feleségemnek, de inkább azt gondoltam várok. Nem akartam kellemtlenül érezni magam. Tettem említést arról, hogy szeretnék valami nagyon fontosról beszélni, de ezt a beszámolót sikerült mindig elkerülnöm. Esténként a közös imádságainkban tovább kértük a JóIstent, hogy szeretnénk még gyermeket, hadd legyen Jázminnak is testvére. Imáinkban kértük, hogy a Szent családhoz hasonlóan, szeretet, egyetértés és béke uralkodjon közöttünk. Feleségemet időközben megkeresték a munkahelyéről, hogy lassacskán vissza kellene térni, hiszen Jázminnal töltött három év a végéhez közeledik. Szeptember közepén lesz ez a találkozó. Közben erősítettem a feleségemet, hogy a JóIsten mindig időben cselekszik, tudja nagyon is pontosan a helyzetünket, a szívünk minden gondolatát. Sokszor fordultam feleségemhez és idéztem a Szentírás szavain keresztül, hogy “Ne aggodalmaskodjatok!” A JóIsten már jóelőre mindent elkészített, mert az Ő útjai nem a mi útjaink. Most vasárnap végzett egy tesztet és kétcsíkos bizonyíték arra utal, milyen hatalmas az Úr és újabb gyerkőc érkezik hozzánk. Mennyire szerető és gondoskodó a mi Atyánk! Ő mindig velünk van, figyel még ebben a pillanatban is! Elmondtam feleségemnek a Medjugorje-i történetet, miként szólította meg a Szentlélek az ismeret szaván azt az atyát akinél gyóntam és lelki vezetést kaptam és mindketten nagyon örültünk.

Felismerés

Sokszor magam előtt van az a kép, amint sok millió lelkecske van a mennyei Atyánk előtt és szerető kezével irányítja azoknak útjait. Számunkra is kijelölt egy lelkecskét, amit én előbb tudtam meg, mint annak látható bizonyítékát tapasztaltuk volna. Merjük a terheinket, gondjainkat, kéréseinket az Úrnak odaadni naponta és kérjük az Ő erejét, hatalmát, hogy cselekedjen azokkal az Ő akarata szerint. Ő figyel és meghallgat, és még be sem fejeztük a kéréseinket Ő már meg is cselekedte. Miért? Azért mert Ő a végtelen szeretet! Most azért kérjük az Urat, hogy ez a gyermek egészséges legyen és adja számunkra az Ő erejét, hogy jó szülők lehessünk. Imádkozzatok Ti is érettünk, akik ezeket a sorokat olvassátok.

Dicsőség az Úrnak mindörökké!

Marana Tha

Hol tartunk ma?

Ma arról írok, miért a “Folyamatos utazás a hitben” nevet kapott ez a blog. Az út, az egyik legfontosabb jelkép Jézusnál. Lehet ezt az utam elején még nem tudtam volna megfogalmazni.  Mostanra már tudom, hogy az út különböző szakaszokból áll. Részt vettem egy gyógyító összejövetelen májusban. A tanítás már önmagában elindított bennem egy változást, mert arra gondoltam, hogy “Igen!” - nemcsak hiszem, hanem tudom azt, hogy Jézus az aki meg tud gyógyítani.

Imádkoztak értem, majd valami furcsa egészen szokatlan történt a bensőmben. Egyfajta öröm és béke lett úrrá bennem és hálát adtam Istennek, hogy ez megtörtént. Olyasmit helyezett az Úr a szívemre, ami mellett egész életemben szeretnék kitartani. Elfogadtam Jézust, majd meghívtam, hogy lépjen be belső világomba, a szívembe, s adja nekem életét, mely tűz és fény. Mindenkinek el kell jutnia eddig!

A kérdés inkább abban áll, mit teszel, mit tettél azóta, hogy befogadtad Őt az életedbe? Mit tesz, mit akar tenni ma az a Jézus, a Fiú, aki által és akiért teremtetett az egész világmindenség?

Gondolkodhatunk úgy, hogy elégedettek vagyunk önmagunkkal. Elvagyunk a mi kis világunkban, a környezetünkben minden szép és minden jó, egyáltalán nem gondolkodunk formálódásban, átalakulásban. Ezzel azonban a tanítványság útját tagadjuk meg, amely folytonos fejlődés, tisztulás, átalakulás.

Jézust az egész folyamat érdekli

Ennek első lépése a hit és megtérés mozzanata, amelyről évek múltán is jólesően beszélünk. De mi a helyzet a második szakasszal, mely élethosszig tartó, az új élet megélésének, a tanítvánnyá válásnak az útja? Egy úton megtett első lépés akkor nyeri el igazi értelmét, ha végigmentünk az úton és célba értünk. Jézus erről tanít a magvető példabeszédében. (Mk 4, 3-20) Akarjuk, merjük meglátni azoknak a magoknak a gyümölcseit és virágait melyeket mostanság ültettünk el. Ez egy folyamat, ez egy utazás, mely kitartást igényel.

A saját erőnkből azonban nem tudjuk követni Őt, nem tudunk az úton maradni. A Mester minden figyelmünkre igényt tart, teljes lényünket, teljes igenünket és minden erőnket igényli követése közben. Ha kimondom magamban, hogy Jézus az Úr – teljes közösségre kell lépnem Jézussal.

Amíg vannak függőségeink, amíg a régi hibáinkkal élünk, a régi megszokásainkkal, addig nem tud a Szentlélek kibontakozni. Ezért minden nap kérnünk kell a Szentlelket, hogy elteljünk, megerősödjünk Ővele. Imádkozhatunk így:

“Küldd el Uram a Te Szentlelkedet,

             Erősíts meg engem a Szentlelkeddel,
             Védelmezz meg engem a Szentlelked által,
             Segíts megszabadulnom a hibáimtól a függőségeimtől, a megszokásaimtól.
             Köszönöm, hogy itt vagy, vezetsz, kísérsz az utamon,
             Átalakítasz, formálsz, gyógyítasz.”

Jézus a Mester

Akitől tanulnunk kell, tanulnunk lehet az Jézus Krisztus! Számunka Ő az utolérhetetlen, tökéletes példa. “…egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan tetsvérek vagytok” (Mt 23,8)

Tisztában kell lennünk, hogy Jézus, mint út “keskeny út” biztosan az életre vezet. Nem biztonságos eltávolodni tőle.  Egyedül Jézus az út, a drága Jézus az út! Nincs más út!

“Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6) Jézus az út, amley összeköti kiindulópontunkat a végponttal. Amikor elindulunk az úton, Jézus Krisztus által összeköttetésbe kerülünk az Atyával. Ekkor kezdődik meg bennünk Jézus élete az Úr Lelke által.

„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlőveszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn 15,5)

A tanítvány örömmel befogadja Jézus szavát, parancsát és tétovázás nélkül megvalósítja. Minden nap sok döntést kell hoznunk. Mindig a Szentlelket kell megkérnünk, hogy adjon tanácsot ezekben a helyzeteinkben. Minden ember aki, Isten Lelkének győzelme által vezetteti magát, az Isten gyermekeivé válik. Ehhez kérjünk minden nap a Szentlelket:

“Szentlélek vezess enegem,

            Szentlélek taníts enegem,
            Szentlélek légy velem,
            ajándékozz meg a bölcsességeddel a te okosságoddal.”

Kétezer évvel Krisztus mennybemenetele után is tanítványokat keres. Egy láthatatlan Mester téged is hív…

Marana Tha

Éljünk Isten parancsa szerint

Nagyon sokminden van bennem, amit szívesen megosztanék. A szívemben azt érzem, hogy nemcsak a bensőnkben, hanem a külső körülményeinkben is változást kíván a Szűzanya. Csak úgy tud a Krisztusi jellem tovább fejlődni bennünk, ha mindenünk ami itt a földön van, azok a JóIsten kezében, felügyelete alatt van. Még a legdrágábbat az időnket is Isten akarja lefoglalni. Pontosan ez a gondolat volt erőteljesen bennem tegnap munkából hazafelé :

“Uram, tied az időm, te töltsd ki tetszésed szerint és Tied mindenem, amim csak van.”

 A hétvégén megtörtént a lakóhelyünk megszentelése. Az ÚrIsten rátette a kezét a házunkra. Sokáig nem értettem, miért fontos a lakóhelyünk, járműveink megszentelése. Ugyanis ha “én” vagyok a házban az isten, ott nincs áldás. Akkor Istennek nincs semmi köze hozzánk, akkor Isten ki van zárva az életünkből.  Ő viszont ott akar lenni mindenhol és mindenben! Ő szerető Isten, és a legjobbat akarja nekünk!

Az Isten áldotta meg a házunkat, otthonunkat, és az Ő védelme van rajta! Olyan jó ez a tudat! Bármit teszünk itt a házban, tudjuk, hogy Isten áldása mindenütt jelen van.  Istennél keressünk menedéket! Ha Istennek adjuk az első helyet, akkor minden áldásban részesülünk. Ha Istent szeretjük, áldjuk, imádjuk, magasztaljuk, ha Őneki engdelmeskedünk, akkor Ő megáld bennünket. A családunkat, a gyermekeinket, az otthonainkat.

Ha nem vagyunk áldottak, ha csak problémáink vannak, akkor talán fel kellene tenni a kérdést magunknak. Hol van Isten az én életemben? Az első helyen van? Vagy a munkám a foglalkozásom, barátnőm, feleségem, gyermekem van az első helyen? Istennek kell az első helyen lenni, akkor Ő megáldja, a feleségeinket, gyermekeinket, az otthonainkat, eltaszítja az ellenségeinket. Szerresük az Istent és éljünk az ő parancsai szerint. Térjünk vissza először az Atyához, legyünk engedelmesek és akkor megmenekülünk.

Marana Tha

Lelki előrehaladás

Lelki előrehaladás

A Szűzanya felhívja a figyelmet a rendszeres szentgyónásra. Nem véletlenül! A Szűzanya tiszta szívet és tiszta életet kíván tőlünk. Kérni kell az égi édesanyánkat minden nap, hogy adja meg számunkra a tiszta életet. Tanítson meg bennünk a tiszta életre, úgy ahogy tette fia Jézus emberi életében is.

Az alábbi Igéket választottam ehhez a témához:

“Vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, és öltsétek magatokra az új embert…” (Gal 4,22-24)

“Öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust!”

Szentgyónás

Egy jól végzett szentgyónás Jézus átdöfött szívéig hatol. A gyónás nem lelki beszélgetés ez egy misztérium. Feltárom a szívemet és megnevezem azt amiben hibáztam egy szóval. Oda kell tenni azokat Isten elé, hogy Jézus szívével együtt át legyen döfve! És születik a feltámadás!

Mi a bűn?

Minden bűn az Isten iránti engedetlenség és bizalom hiánya. A mulasztások, melyek legtöbbször a szeretet egyszerű, hétköznapi tetteinek elhanyagolása. A bűn szabad akaratú cselekvés, melyben valaki tudva valami más értéket választ Isten helyett.

Hogyan szabadulhat meg az ember a bűneitől?

Jézus Krisztus kereszthalálával minden embert megváltott bűneitől. Ezt a megváltást azonban mindenkinek személyesen kell fogadnia. A keresztség szentsége minden bűnt eltöröl. Helyreállítja az eredeti szentséget, a barátságot Istennel, Jézus Krisztus titokzatos Testének, az Egyháznak tagjává, az Atya fogadott gyermekeivé, a Szenlélek templomává tesz. Ez Isten ingyenes adománya, a megszentelő kegyelem állapota. A bűn ezt a kegyelmi állapotot kioltja, vagy gyengíti. A keresztség után elkövetett bűnök megbánása, megvallása és a pap által kimondott feloldozása rendes körülmények között a bűnbánat szentségében, a szentgyónásban történik.

Lelkiismeretünk

Ha lelkiismeretünk nem torzult, és nem hallgattatjuk el, pontosan jelzi előre, hogy mi az, ami bűn lesz, és utólag, hogy mi volt az, hogy mi az, amibe beleegyeztünk, mi az, amibe többé-kevésbé tudatlanságból vagy akaratunk ellenére keveredtünk bele, és az súlyos dolog-e. Lelkiismerete nemcsak a hívő embernek van. Mindenki tudja, mikor tesz jót, mikor rosszat.

Bűntudat a lelkiismeretünkben

Bánthat minket, ha olyan bűneinkre gondolunk, amit meggyóntunk, és amitől feloldozást kaptunk. De ha megbocsátotta, “Isten nem tartja számon vétkeinket” (2Kor 5,19) akkor sem, ha még mindig fájnak, ha következményeitől még mindig szenvedünk.

Az ember egyik fő problémája saját maga. Belül, a lelkiismeretében erősen nyomasztja a bűntudat érzése. A bűn egyfelől sérti Istent, másfelől beszennyezi az embert. Mi a bűntudat? A vétkek nyoma a lelkiismeretünkben. Ezek a foltok állandóan növekeszenek, ahogy meegyünk az időben előre. Akár egy soha meg nem tisztított ablak, a lelkiismeret egyre sötétebb lesz, míg végül alig enged át valamennyi fényt. A lelkiismeretünknek mindennél erősebb “mosószerre” van szüksége: Krisztus drága vérére.

De mindjárt itt van a jó hír is! Amikor Jézus Krisztus meghalt a kereszten, halála maradéktalanul kielégítette Isten összes követelményét velünk szemben. A bűn tartozása ezzel ki lett fizetve. Dicsérjük az Urat! Jézus Krisztus kereszthalála az összes tartozásunkat elrendezte!

Bármikor, ha vétkezünk és bűntudatot érzünk, egyszerűen tárjuk fel szívünket Isten előtt, és imádkozzunk valahogy így:

“Istenem, bocsásd meg, amit az előbb tettem. Köszönöm Uram, hogy a kereszten meghaltál értem, és kifizetted annak a bűnnek az adósságát is, amit éppen most elkövettem. Uram, hiszem, hogy ezt a vétkemet is megbocsátottad. Ezért most drága véredre van szükségem, hogy megtisztítsa a lelkiismeretemet ennek a bűnnek a foltjától.”

E vétkek nem kötözhetnek meg többé bennünket, s megnyugodhat a lelkiismeretünk. “amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a vétkeinket.” Amikor Isten megbocsátja vétkeinket, nyomban el is felejti azokat. “mert megbocsátottam az Ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.” Akárhol vagyunk, akármikor érzékeljük a bűnt a lelkiismeretünkben, bátran kérhetjük Krisztus drága vérének tisztítását.

Szentgyónás lépései:

1. Szentlélek segítségül hívása lelkiismeret vizsgálat.

Lelkiismeretvizsgálat előtt Jézus ígéretére támaszkodva kérjük a Szenlélek segítségét! “ A Vigasztaló, a  Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, …eszetekbe juttat mindent…” (Jn 14,26)

2. Felkészülés, lelkiismeretvizsgálat.

Tízparancsolat, az Evangéliumok és az apostolic levelek erkölcsi tanításai alapján.

A legnagyobb az első parancs: “Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!”

A második így szól: “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!”

3. Szentgyónás előtt

Néhány percig úgy nézzünk a feszületre, hogy próbáljuk meg átélni, amit Jézus a kereszten átélhetett. Nemcsak a testi kínokat, hanem minden lelki gyötrelmét is. Közben gondoljunk:

“Mindezt értem szenvedte…

A bűneim miatt…

Szeretetből…”

Gyónás előtt imádkozhatunk így:

Istenem, Atyám, megrendült szívvel térdelek Eléd és vallom meg Előtted, hogy vétkeztem Ellened. Te képmásodra teremtettél engem és nagy feladatokra hívtál, én pedig megbántással válaszoltam cselekedeteimben, beszédemben, gondolataimban, mulasztásaimmal. A pillanat örömeiért feláldoztam a Te barátságodat. Indulataimnak, gyöngeségeim¬nek rabja lettem, felületes, könnyelmű életet éltem. Te szeretetre hívtál engem, bennem pedig annyiszor az önzés győzött. De most mindezt Eléd akarom helyezni, Uram, és kereszten függő szent Fiadra emelem tekintetem. Üdvözítőm és Megváltóm, bocsásd meg bűneimet, és irgalmazz nekem! Tisztíts meg, moss meg értem is ontott véreddel, és add, hogy újra szabad lehessek a jóra! A Te segítségeddel képes leszek újra nagylelkűvé válni, áldozatkészen szeretni, és szeretetedről tanúskodni mások előtt. Tiéd akarok lenni, Tiéd akarok maradni, mindörökre. Ámen.

4. Engesztelés.

A bűneinkért engesztelnünk kell Istent, akit megbántottunk. Ez lehet imádság, valaminek a fölajánlása, az irgalmasság cselekedetei, a felebarát szolgálata, önmegtagadás, áldozatvállalás.

5. Gyónás után imádkozhatunk így:

Uram, Jézus Krisztus, hatalmaddal és jóságoddal megtisztítottál engem. Irgalmadat kértem, s Te nemcsak megbocsátottál nekem, hanem magadhoz is öleltél. Békével és örömmel töltöttél el, hogy erősebb legyek a szeretetben és önzésem, kényelmességem, kétszínűségem leküzdésében. Köszönöm, hogy rám árasztottad kegyelmedet, és tiszta szívvel, új lendülettel ajándékoztál meg. Segíts, kérlek, hogy úgy viselkedjem szüleimmel, testvéreimmel, osztálytársaim¬mal szemben, ahogyan azt Te kívánod tőlem, mert szüntelenül Téged akarlak követni! Ámen.

Örök Atya! Most, miután a bűnbánat szentségében lelkiismeret vizsgálatot tartva bűneimet számba vettem, mélységesen              megbántam, s szentgyónásban megvallani készülök (vagy megvallottam), irgalomért könyörögve felajánlom Neked Krisztus Urunk kínszenvedését és Drága Vérét életem minden bűnéért, s ígérem, hogy önkéntes   elégtételül elimádkozom a Szent Sebek rózsafüzérét. Ó Atyám! Krisztus Urunk átszúrt Szívére és Mária Könnyeire kérlek, bocsásd   meg vétkeimet.

               
                       “Mindennap dicsérünk Téged,
                       Szent nevedet áldja néped.
                       Bűntől e nap őrizz minket
                       és bocsásd meg vétkeinket!
                       Irgalmazz, Uram, irgalmazz ;
                       íveidhez légy irgalmas!
                       Kegyes szemed legyen rajtunk
                       tebenned van bizodalmunk.
                       Te vagy Uram, én reményem,
                       ne hagyj soha szégyent érnem!”

(Te Deum részlet)

Marana Tha