2011. november 29., kedd

Isten átlépi a hegyeket

Újra jelentkezem és ezúttal egy érdekes esetet szeretnék megosztani. Az elmúlt időben nagyon sokszor voltak alvási nehézségeim. Többször felkeltem éjszaka és a visszaalvási próbálkozások igen nehezen működtek. Folyamatosan azon töprengtem, miért nem tudok aludni, keresve az okokat. Egyik éjszaka felkeltem és a Szentírást kinyitva a következőket olvastam:

           „Balkeze a fejem alatt,
                és jobbjával átölel engem.
               Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai,
               a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn:
               fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet,
               amíg maga nem akarja!
              Csitt! A kedvesem íme, itt jön!
              Szökken a hegyeken át, szökell
              halmokon keresztül!
                               (Énekek Éneke 2,8)

Első olvasásra ezek a sorok nem mondtak nekem semmit, kerestem is a választ, hogy miért van a Szentírásban olyan rész, ami egy szerelmes vershez hasonlít. Aznap este kisközi volt és imádkozott értem a csoportvezetőnk. Az imádság után a következőket mondta. „Isten átlépi a hegyeket” úgy mint, az Énekek Énekében olvasható.

Nem akartam elsőre hinni a fülemnek, tátva maradt a szám és megértettem, hogy Isten milyen gyorsan válaszol, és elmagyarázza vagy megmutatja, hogyan kell érteni az Ő szavát. Sokszor megijedünk az előttünk álló akadályoktól, problémáktól és azt gondoljuk, hogy ezzel kapcsolatban nincsen Istennek ötlete. Azt gondoljuk, hogy Isten nem tud újat mutatni, azt gondoljuk Isten nem akar már velünk kezdeni semmit. Sokszor értéktelennek gondoljuk magunkat. Azonban Isten végtelenül szeret minket! Ő átvezet mindenen, bármilyen nehézségünk is legyen! Ő nem azt akarja , hogy mi nekimenjünk a problémáinknak, Ő azt akarja, hogy átlépjük, átugorjunk az akadályt! Isten szava teremtő szó! Ő képessé tesz bennünket, hogy Őrá figyeljünk és ne a problémára!
Jézus az Úr az én életemben! Drága Jézusom Veled a kőfalakon lehet átugrani, szakadékokon átkelni, vízen járni, és tűzön átmenni úgy, hogy nem égünk meg! Isten átvezet bennünket mindenen! Minden attól függy, hogy mi az utunk során mire vagy még inkább kire figyelünk. Ha a körülményeket nézzük akkor akár félelem is lehet bennünk, ha arra tekintünk aki minket vezet, akkor remény tölt el bennünket! Ha Jézusra tekintek, akkor mindenre képes vagyok és tudom, hogy vele minden sikerül!
Mit kell tennünk?
Az nem járható út, ha tétlenkedve állóvízben maradunk. Vedd észre, hogy Isten a kezdeményező! Isten az aki belénk fektetett, Ő a válallkozó. Isten ébreszti a szándékot és Ő is hajtja végre! Ő az, aki vágyakat, gondolatokat, szándékokat ébreszt bennünk. Nekünk meg kell tanulni Istenre figyelni, és amikor észreveszzük a szándékát egyszerűen lépni bátran előre Vele! „Hittel lépj előre!” A terveket Isten kinyilatkoztatja, megmutatja az irányt, és Ő azt akarja, hogy lépj!
"Jézus Te tudod, hogyan tudsz engem boldoggá tenni. Rád tekintek reménységgel! "
Tudjuk, hogy Jézus jelen van az Oltáriszentségben. Jézus Szent Teste, Szent Istensége és Szent embersége jelen van, mindez azonban szemünkkel láthatatlan módon. Amikor az Oltáriszentséget magunkhoz vesszük, Jézus él bennünk. Ő a hatalmas Király, Gyógyító, Szabadító! Maga Jézus van bennünk! Amikor észrevesszük Isten szándékát és tervét, akkor nekünk csupán együtt kell működnünk az Isten bennünk megnyilvánuló erejével és bölcsességével. Tanuld meg, hogy Istennek terve van veled!
Kérhetünk Tőle bármit. Azt is kérhetjük Tőle, hogy segítsen meg odafigyelni Őrá. A lényeg azon van, hogy bármit kérünk Tőle azt megadja nekünk! Ezért fontos, hogy milyen gondolatok, tervek vannak a fejünkben. Ha folyamatosan Isten jelenlétében vagyunk, akkor minden megtörténik amit szeretnénk és az Ő terveivel megegyezik. Fontos, hogy mindig olyan gondolatokat forgassunk a fejünkben ami építő jellegű, kerülve minden panaszkodást, minden zúgolódást, minden negatívumot. Úgyis mondhatnám, ha negatív gondolatok vannak a fejünkben akkor annak adunk töltést, megerősítést, míg ha pozitív gondolataink vannak, akkor az öröm emberei leszünk és harmóniába kerül a test, lélek és a szellem. Ha eddig nem az öröm emberei voltunk, akkor kezdjük el kis lépésekkel, mindenért hálát adni, azért, hogy a hála és a szeretet a szívünkbe költözzön. Legyünk az öröm és a hála emberei, és a környezetünk is meg fog változni!
Istennek tökéletes terve van veled. Ő vár és azt akarja, hogy lépj!
Marana Tha

2011. október 3., hétfő

A FEHÉR ruha

Annyi gondolat van bennem, melyeket  szeretném megosztani másokkal is, de csak szépen sorban. Egy izgalmas napot töltöttem a Bakony szívében, Borzaváron. Kissé fáradtan, munka után látogattam meg Mór atyát, akiről elmondhatom nagyon különleges ember. Az idejét, erejét vissza nem utasítva, azon volt, hogy utat mutasson egy úton lévő fiatalembernek. Foggalmam sem volt mi az a dolog amiért oda hívott a Szentlélek, de úgy éreztem mennem kell. Feleségem egy remek asszony, aki mindenben támogatott  és ezúttal is bátorított, hogy igen, el tudja látni az otthoni teendőket. Az a hely olyan, mint Medjugorje, van valami varázsa. A határtalan béke és a nyugalom járja át az embert, aki oda betér.

Megtapasztaltam, hogy Isten Lelke mindent átjár a tudatunkat a bensőnket, mindent. Isten bennünk van, bennünk él!  A Szentlélek sugárzik ki belőlünk és ez a kisugárzás olyan erős, hogy nem tud vele semmi sem szembeszállni. Ha valami kisugárzik, akkor az nem tud befogadni semmit.  Márpedig a szeretet van bennünk. A szeretet sugárzik ki belőlünk! Jézus Krisztus van bennünk! Nagyobb az aki bennünk van, mint aki a világban van. Isten  bennünk van!

Sokszor mi emberek úgy gondolkodunk, hogy vannak szükségleteink, melyeket Isten azonnal hallgassa meg, vagy vannak rossz szokásaink, régi beidegződéseink melyeket Isten azonnal vegye el tőlünk. Úgy gondolkodunk, mint amikor valaki elszakítja a ruháját vagy lyuk keletkezik rajta. Ilyenkor megyünk az Istenhez és foltot kérünk amivel eltakarhatjuk azokat. S így megy ez addig, amíg az egész ruhánk végül rongyokból nem áll. Mi ezzel a baj? Csupán annyi, hogy a legelső esőnél ezek az egymáshoz varrot foltok elengednek és minden kezdődik előről. Jézus Krisztus nem régi életünket megfoltozni jött, hanem egészen újat kínál. Foltozással, toldozással itt semmit nem lehet megoldani, mert arra csak rámegy a régi életünk is, és nem nyerjük el az újat. Nekünk állandó kísértésünk az, hogy foltozgatni akarjuk az életünket. De foltozásra nem használható Isten. Ő nem foltozó, hanem Teremtő! Jézus Krisztus nem foltokat kínál, Ő az életével fizetett azért, hogy megszabaduljunk a magunk bűnös rongyaitól, s az Ő tiszta és szentséges ruháját vehessük magunkra.

Isten Igéjét olvasva hallva, Isten nem foltot akar adni, hanem egy egy új teljesen fehér ruhát. Azt akarja, hogy levegyük a régi ruháinkat, Ő megadja ehhez a szükséges segítséget a teljes szabadulást a hibáink felett. A tékozló fiú története sokak számára ismert. Amikor a fiú elhatározta, hogy hazamegy, atyja már előre kimegy hozzá, hogy üdvözölje, majd megmosdatják és a legszebb ünneplőbe öltöztetik. Isten nekünk is ilyen fehér ruhát kínál.

“Ölts fehér ruhát, hogy ne llegyen látható meztelenséged szégyene.” (Jel 3,17-18)

Ő kész élni bennünk! Krisztust hordozzuk magunkban. Legyen éjjel vagy nappal, legyünk templomban vagy az utcán, nyilvánosság előtt vagy magányos csendességben, egészségesen vagy betegen, hívők közt és nem hívők közt. Bármilyen problémánk, nehézségünk van azokat a bennünk lévő Jézus erejével meg tudjuk gyógyítani. Olyan ez mint, amikor az ember megkóstol egy szőlőszemet. Érzi a zamatát a szájában, a nyelőcsövén, sőt még az agyban is kellemes érzést ébreszt. Így működik a Szentlélek is bennünk, kiárad az egész testünkben, és szemlélhetjük, figyelhetjük milyen hatást vált ki bennünk. Átjárja a gondolatainkat, melyekkel érzelmeinket és a testünk minden kívánságát, vágyait uralni tudjuk. Fehér ruhába öltöztet, újjá teremt.

Bármikor nehéz helyzetbe kerül az ember mindössze összpontosítani kell arra, hogy Isten benne van és rajta munkálkodik! Érezni, ahogy a figyelem megragadja az Ő jelenlétét. Ez a megragadás nem azonos, azzal, mint amikor megfog az ember valamit. Az egész testeddel, az egész lényeddel, szíveddel helyezkedj be az Isten jelenlétébe. Nézd, ahogy munkálkodik, ahogy elűzi a sötétséget a félelmet, ahogy az Ő ereje kibontakozik. Engedd, hogy az Isten formáljon, alakítsa ki benned az akaratát. Engedd, hogy a fehér ruhába öltözz!

Imádkozhatunk a következőképp:

Köszönjük Atyánk, hogy akkor sem kergetsz el magad elől, ha a rongyainkban jelenünk meg előtted. Köszönjük, hogy akkor sem küldesz el, ha folt hátán folt van, és azt gondoljuk: ezzel megoldódott a baj. Köszönjük, hogy újra kínálod most Egyszülötted tiszta ruháját, Jézus igazságát. Köszönjük, hogy egyszülött Fiadnak nem kedveztél, hanem Őt mindnyájunkért odaadtad, hogy vele együtt mindent nekünk ajándékozhass. Bocsásd meg, hogy csak foltokat igénylünk tőled. Bocsásd meg, hogy elutasítunk, hogy mi akrjuk megszabni, hol, mikor és milyen mértékben segíts rajtunk, s közben nem engedjük, hogy igazán segíts rajtunk. Kérünk Urunk, nyisd ki most a szemünket. Ragyogtasd fel előttünk Krisztus gazdagságát, hogy könnyű legyen kárnak és szemétnek ítélnünk mindent, ami az. Bocsásd meg, hogy igazoljuk mindig újra a szokásainkat, beidegződéseinket. Szeretnénk ma  belenézni Igéd tükrébe. Bizony magunkra ismerünk, a mi ruhadarabjainkra. Szeretnénk mindent levetni, és felöltözni téged. Kérünk Urunk, hogy ne maradjunk az álmodozásnál és a vágyakozásnál. Hadd legyen ez valóság. Hadd menjünk haza már innen abban a tiszta ruhában, amit te kínálsz. Hadd tudjuk hinni, hogy megbocsátottak a mi bűneink. Ámen

Ha most végignézünk magunkon, mit látunk, mi van rajtunk?
Marana Tha

2011. szeptember 1., csütörtök

Isten mindig időben érkezik

 

Idén, mint arról már korábban beszámoltam Isten kegyelméből eljuthattam Medjugorje-ba. A zarándoklat első napját a tengerparton töltöttük. Ez számomra egy csendes pihenő volt, felkészülés, ráhangolódás a következő napokra. A zarándoklat során terveztem, hogy tartok bűnbánatot és végzek majd szentgyónást. A gyakori szentgyónásra egyébként a Szűzanya is felhívja mindenki figyelmét, mivel ez az egyik legerősebb fegyver amivel küzdeni tudunk az ellenség ellen.


Délután azt éreztem, hogy a “Béke királynője” – így nyilatkoztatta ki magát a Szűzanya Medjougorje-ban   - azt akarja, hogy végezzem el a szentgyónást mielőtt bemegyek arra a helyre, ahol megkezdte a világra szóló munkáját. A szentgyónás mellett jutott idő lelki vezetésre. Mindenkinek vannak nehézségei, küzdelmei, amiket sokszor felnagyít és nagyobb jelentőséget tulajdonít a kelleténél. Ezeket le kell tenni, és ehhez mindenképp jó egy lelki vezető. Sokszor nem vagyunk elég türelmesek. Mindig azt szeretnék, ha Isten azonnal megadná a szükségleteinket, teljesítené minden kívánságainkat.  Azt hiszem ez sokak számára ismerős. Biztosak lehetünk abban, ha hittel kérünk valamit, akkor azt a Mennyei Atya meghallgatja és meg is cselekszi ott és akkor, amikor Ő akarja, úgy ahogy eltervezte. A Szentírás szavaival:

„A ti utaitok nem az én utaim” (Iz 55,8)
 

Kérjetek és megadatik

Amit nekünk kell tenni, az az hogy kérnünk kell az Atyát “szüntelen” hittel, teljes elménkkel, szívünk minden erejével és hálát adni, hogy a fohászunk máris meghallgatásra talált.

 Jézusom, Te mondád:  „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”

 A lelki vezetés során az atya kicsit kérdezősködött, a feleségemről, a gyermekeimről. Elmondtam, hogy van egy kislányom akit Jázminnak hívnak. Az atya folytatta, és tovább kérdezősködött a kisfiamat illetően. Kikerekedett szemekkel néztem magam elé, s határozottan mondtam, hogy nincsen kisfiam. De az atya továbbra is kitartott és csak tovább kérdezősködött. Úgy fogalmazott, hogy lehet még nem született meg, de a JóIsten már előkészítette az útját és minket jelölt ki szüleinek. Kérte, hogy hívjam fel a feleségem és csináljon egy tesztet. Jó - mondtam magamban - ha majd hazérkezünk a zarándokútról, akkor elmondom neki. Az atya többször imádkozott ezért a kis lélekért akit hozzánk rendelt a JóIsten.


Hazérkezésemkor, bennem volt, hogy elmondjam ezt az “élményt” feleségemnek, de inkább azt gondoltam várok. Nem akartam kellemtlenül érezni magam. Tettem említést arról, hogy szeretnék valami nagyon fontosról beszélni, de ezt a beszámolót sikerült mindig elkerülnöm. Esténként a közös imádságainkban tovább kértük a JóIstent, hogy szeretnénk még gyermeket, hadd legyen Jázminnak is testvére. Imáinkban kértük, hogy a Szent családhoz hasonlóan, szeretet, egyetértés és béke uralkodjon közöttünk. Feleségemet időközben megkeresték a munkahelyéről, hogy lassacskán vissza kellene térni, hiszen Jázminnal töltött három év a végéhez közeledik. Szeptember közepén lesz ez a találkozó. Közben erősítettem a feleségemet, hogy a JóIsten mindig időben cselekszik, tudja nagyon is pontosan a helyzetünket, a szívünk minden gondolatát. Sokszor fordultam feleségemhez és idéztem a Szentírás szavain keresztül, hogy “Ne aggodalmaskodjatok!” A JóIsten már jóelőre mindent elkészített, mert az Ő útjai nem a mi útjaink. Most vasárnap végzett egy tesztet és kétcsíkos bizonyíték arra utal, milyen hatalmas az Úr és újabb gyerkőc érkezik hozzánk. Mennyire szerető és gondoskodó a mi Atyánk! Ő mindig velünk van, figyel még ebben a pillanatban is! Elmondtam feleségemnek a Medjugorje-i történetet, miként szólította meg a Szentlélek az ismeret szaván azt az atyát akinél gyóntam és lelki vezetést kaptam és mindketten nagyon örültünk.



Felismerés

Sokszor magam előtt van az a kép, amint sok millió lelkecske van a mennyei Atyánk előtt és szerető kezével irányítja azoknak útjait. Számunkra is kijelölt egy lelkecskét, amit én előbb tudtam meg, mint annak látható bizonyítékát tapasztaltuk volna. Merjük a terheinket, gondjainkat, kéréseinket az Úrnak odaadni naponta és kérjük az Ő erejét, hatalmát, hogy cselekedjen azokkal az Ő akarata szerint. Ő figyel és meghallgat, és még be sem fejeztük a kéréseinket Ő már meg is cselekedte. Miért? Azért mert Ő a végtelen szeretet! Most azért kérjük az Urat, hogy ez a gyermek egészséges legyen és adja számunkra az Ő erejét, hogy jó szülők lehessünk. Imádkozzatok Ti is érettünk, akik ezeket a sorokat olvassátok.



Dicsőség az Úrnak mindörökké!

Marana Tha

2011. augusztus 31., szerda

Hol tartunk ma?

Ma arról írok, miért a “Folyamatos utazás a hitben” nevet kapott ez a blog. Az út, az egyik legfontosabb jelkép Jézusnál. Lehet ezt az utam elején még nem tudtam volna megfogalmazni.  Mostanra már tudom, hogy az út különböző szakaszokból áll. Részt vettem egy gyógyító összejövetelen májusban. A tanítás már önmagában elindított bennem egy változást, mert arra gondoltam, hogy “Igen!” - nemcsak hiszem, hanem tudom azt, hogy Jézus az aki meg tud gyógyítani.

Imádkoztak értem, majd valami furcsa egészen szokatlan történt a bensőmben. Egyfajta öröm és béke lett úrrá bennem és hálát adtam Istennek, hogy ez megtörtént. Olyasmit helyezett az Úr a szívemre, ami mellett egész életemben szeretnék kitartani. Elfogadtam Jézust, majd meghívtam, hogy lépjen be belső világomba, a szívembe, s adja nekem életét, mely tűz és fény. Mindenkinek el kell jutnia eddig!

A kérdés inkább abban áll, mit teszel, mit tettél azóta, hogy befogadtad Őt az életedbe? Mit tesz, mit akar tenni ma az a Jézus, a Fiú, aki által és akiért teremtetett az egész világmindenség?

Gondolkodhatunk úgy, hogy elégedettek vagyunk önmagunkkal. Elvagyunk a mi kis világunkban, a környezetünkben minden szép és minden jó, egyáltalán nem gondolkodunk formálódásban, átalakulásban. Ezzel azonban a tanítványság útját tagadjuk meg, amely folytonos fejlődés, tisztulás, átalakulás.

Jézust az egész folyamat érdekli
Ennek első lépése a hit és megtérés mozzanata, amelyről évek múltán is jólesően beszélünk. De mi a helyzet a második szakasszal, mely élethosszig tartó, az új élet megélésének, a tanítvánnyá válásnak az útja? Egy úton megtett első lépés akkor nyeri el igazi értelmét, ha végigmentünk az úton és célba értünk. Jézus erről tanít a magvető példabeszédében. (Mk 4, 3-20) Akarjuk, merjük meglátni azoknak a magoknak a gyümölcseit és virágait melyeket mostanság ültettünk el. Ez egy folyamat, ez egy utazás, mely kitartást igényel.

A saját erőnkből azonban nem tudjuk követni Őt, nem tudunk az úton maradni. A Mester minden figyelmünkre igényt tart, teljes lényünket, teljes igenünket és minden erőnket igényli követése közben. Ha kimondom magamban, hogy Jézus az Úr – teljes közösségre kell lépnem Jézussal.

Amíg vannak függőségeink, amíg a régi hibáinkkal élünk, a régi megszokásainkkal, addig nem tud a Szentlélek kibontakozni. Ezért minden nap kérnünk kell a Szentlelket, hogy elteljünk, megerősödjünk Ővele. Imádkozhatunk így:

“Küldd el Uram a Te Szentlelkedet,
             Erősíts meg engem a Szentlelkeddel,
             Védelmezz meg engem a Szentlelked által,
             Segíts megszabadulnom a hibáimtól a függőségeimtől, a megszokásaimtól.
             Köszönöm, hogy itt vagy, vezetsz, kísérsz az utamon,
             Átalakítasz, formálsz, gyógyítasz.”

Jézus a Mester

Akitől tanulnunk kell, tanulnunk lehet az Jézus Krisztus! Számunka Ő az utolérhetetlen, tökéletes példa. “…egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan tetsvérek vagytok” (Mt 23,8)

Tisztában kell lennünk, hogy Jézus, mint út “keskeny út” biztosan az életre vezet. Nem biztonságos eltávolodni tőle.  Egyedül Jézus az út, a drága Jézus az út! Nincs más út!


“Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat az Atyához, csak általam.” (Jn 14,6) Jézus az út, amley összeköti kiindulópontunkat a végponttal. Amikor elindulunk az úton, Jézus Krisztus által összeköttetésbe kerülünk az Atyával. Ekkor kezdődik meg bennünk Jézus élete az Úr Lelke által.

„Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlőveszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn 15,5)

A tanítvány örömmel befogadja Jézus szavát, parancsát és tétovázás nélkül megvalósítja. Minden nap sok döntést kell hoznunk. Mindig a Szentlelket kell megkérnünk, hogy adjon tanácsot ezekben a helyzeteinkben. Minden ember aki, Isten Lelkének győzelme által vezetteti magát, az Isten gyermekeivé válik. Ehhez kérjünk minden nap a Szentlelket:

“Szentlélek vezess enegem,
            Szentlélek taníts enegem,
            Szentlélek légy velem,
            ajándékozz meg a bölcsességeddel a te okosságoddal.”

Kétezer évvel Krisztus mennybemenetele után is tanítványokat keres. Egy láthatatlan Mester téged is hív…
Marana Tha

2011. augusztus 24., szerda

Éljünk Isten parancsa szerint


Nagyon sokminden van bennem, amit szívesen megosztanék. A szívemben azt érzem, hogy nemcsak a bensőnkben, hanem a külső körülményeinkben is változást kíván a Szűzanya. Csak úgy tud a Krisztusi jellem tovább fejlődni bennünk, ha mindenünk ami itt a földön van, azok a JóIsten kezében, felügyelete alatt van. Még a legdrágábbat az időnket is Isten akarja lefoglalni. Pontosan ez a gondolat volt erőteljesen bennem tegnap munkából hazafelé :

“Uram, tied az időm, te töltsd ki tetszésed szerint és Tied mindenem, amim csak van.”

 A hétvégén megtörtént a lakóhelyünk megszentelése. Az ÚrIsten rátette a kezét a házunkra. Sokáig nem értettem, miért fontos a lakóhelyünk, járműveink megszentelése. Ugyanis ha “én” vagyok a házban az isten, ott nincs áldás. Akkor Istennek nincs semmi köze hozzánk, akkor Isten ki van zárva az életünkből.  Ő viszont ott akar lenni mindenhol és mindenben! Ő szerető Isten, és a legjobbat akarja nekünk!

Az Isten áldotta meg a házunkat, otthonunkat, és az Ő védelme van rajta! Olyan jó ez a tudat! Bármit teszünk itt a házban, tudjuk, hogy Isten áldása mindenütt jelen van.  Istennél keressünk menedéket! Ha Istennek adjuk az első helyet, akkor minden áldásban részesülünk. Ha Istent szeretjük, áldjuk, imádjuk, magasztaljuk, ha Őneki engdelmeskedünk, akkor Ő megáld bennünket. A családunkat, a gyermekeinket, az otthonainkat.

Ha nem vagyunk áldottak, ha csak problémáink vannak, akkor talán fel kellene tenni a kérdést magunknak. Hol van Isten az én életemben? Az első helyen van? Vagy a munkám a foglalkozásom, barátnőm, feleségem, gyermekem van az első helyen? Istennek kell az első helyen lenni, akkor Ő megáldja, a feleségeinket, gyermekeinket, az otthonainkat, eltaszítja az ellenségeinket. Szerresük az Istent és éljünk az ő parancsai szerint. Térjünk vissza először az Atyához, legyünk engedelmesek és akkor megmenekülünk.
Marana Tha

2011. augusztus 23., kedd

Lelki előrehaladás


Lelki előrehaladás

A Szűzanya felhívja a figyelmet a rendszeres szentgyónásra. Nem véletlenül! A Szűzanya tiszta szívet és tiszta életet kíván tőlünk. Kérni kell az égi édesanyánkat minden nap, hogy adja meg számunkra a tiszta életet. Tanítson meg bennünk a tiszta életre, úgy ahogy tette fia Jézus emberi életében is.

Az alábbi Igéket választottam ehhez a témához:

“Vessétek le a korábbi életmód szerint való régi embert, és öltsétek magatokra az új embert…” (Gal 4,22-24)

“Öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust!”

Szentgyónás

Egy jól végzett szentgyónás Jézus átdöfött szívéig hatol. A gyónás nem lelki beszélgetés ez egy misztérium. Feltárom a szívemet és megnevezem azt amiben hibáztam egy szóval. Oda kell tenni azokat Isten elé, hogy Jézus szívével együtt át legyen döfve! És születik a feltámadás!

Mi a bűn?

Minden bűn az Isten iránti engedetlenség és bizalom hiánya. A mulasztások, melyek legtöbbször a szeretet egyszerű, hétköznapi tetteinek elhanyagolása. A bűn szabad akaratú cselekvés, melyben valaki tudva valami más értéket választ Isten helyett.

Hogyan szabadulhat meg az ember a bűneitől?

Jézus Krisztus kereszthalálával minden embert megváltott bűneitől. Ezt a megváltást azonban mindenkinek személyesen kell fogadnia. A keresztség szentsége minden bűnt eltöröl. Helyreállítja az eredeti szentséget, a barátságot Istennel, Jézus Krisztus titokzatos Testének, az Egyháznak tagjává, az Atya fogadott gyermekeivé, a Szenlélek templomává tesz. Ez Isten ingyenes adománya, a megszentelő kegyelem állapota. A bűn ezt a kegyelmi állapotot kioltja, vagy gyengíti. A keresztség után elkövetett bűnök megbánása, megvallása és a pap által kimondott feloldozása rendes körülmények között a bűnbánat szentségében, a szentgyónásban történik.



Lelkiismeretünk

Ha lelkiismeretünk nem torzult, és nem hallgattatjuk el, pontosan jelzi előre, hogy mi az, ami bűn lesz, és utólag, hogy mi volt az, hogy mi az, amibe beleegyeztünk, mi az, amibe többé-kevésbé tudatlanságból vagy akaratunk ellenére keveredtünk bele, és az súlyos dolog-e. Lelkiismerete nemcsak a hívő embernek van. Mindenki tudja, mikor tesz jót, mikor rosszat.

Bűntudat a lelkiismeretünkben

Bánthat minket, ha olyan bűneinkre gondolunk, amit meggyóntunk, és amitől feloldozást kaptunk. De ha megbocsátotta, “Isten nem tartja számon vétkeinket” (2Kor 5,19) akkor sem, ha még mindig fájnak, ha következményeitől még mindig szenvedünk.

Az ember egyik fő problémája saját maga. Belül, a lelkiismeretében erősen nyomasztja a bűntudat érzése. A bűn egyfelől sérti Istent, másfelől beszennyezi az embert. Mi a bűntudat? A vétkek nyoma a lelkiismeretünkben. Ezek a foltok állandóan növekeszenek, ahogy meegyünk az időben előre. Akár egy soha meg nem tisztított ablak, a lelkiismeret egyre sötétebb lesz, míg végül alig enged át valamennyi fényt. A lelkiismeretünknek mindennél erősebb “mosószerre” van szüksége: Krisztus drága vérére.

De mindjárt itt van a jó hír is! Amikor Jézus Krisztus meghalt a kereszten, halála maradéktalanul kielégítette Isten összes követelményét velünk szemben. A bűn tartozása ezzel ki lett fizetve. Dicsérjük az Urat! Jézus Krisztus kereszthalála az összes tartozásunkat elrendezte!

Bármikor, ha vétkezünk és bűntudatot érzünk, egyszerűen tárjuk fel szívünket Isten előtt, és imádkozzunk valahogy így:

“Istenem, bocsásd meg, amit az előbb tettem. Köszönöm Uram, hogy a kereszten meghaltál értem, és kifizetted annak a bűnnek az adósságát is, amit éppen most elkövettem. Uram, hiszem, hogy ezt a vétkemet is megbocsátottad. Ezért most drága véredre van szükségem, hogy megtisztítsa a lelkiismeretemet ennek a bűnnek a foltjától.”

E vétkek nem kötözhetnek meg többé bennünket, s megnyugodhat a lelkiismeretünk. “amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a vétkeinket.” Amikor Isten megbocsátja vétkeinket, nyomban el is felejti azokat. “mert megbocsátottam az Ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.” Akárhol vagyunk, akármikor érzékeljük a bűnt a lelkiismeretünkben, bátran kérhetjük Krisztus drága vérének tisztítását.



Szentgyónás lépései:

  1. Szentlélek segítségül hívása lelkiismeret vizsgálat.

Lelkiismeretvizsgálat előtt Jézus ígéretére támaszkodva kérjük a Szenlélek segítségét! “ A Vigasztaló, a  Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, …eszetekbe juttat mindent…” (Jn 14,26)

  1. Felkészülés, lelkiismeretvizsgálat.

Tízparancsolat, az Evangéliumok és az apostolic levelek erkölcsi tanításai alapján.

A legnagyobb az első parancs: “Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!”

A második így szól: “Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!”

  1. Szentgyónás előtt

Néhány percig úgy nézzünk a feszületre, hogy próbáljuk meg átélni, amit Jézus a kereszten átélhetett. Nemcsak a testi kínokat, hanem minden lelki gyötrelmét is. Közben gondoljunk:

“Mindezt értem szenvedte…

A bűneim miatt…

Szeretetből…”



Gyónás előtt imádkozhatunk így:

Istenem, Atyám, megrendült szívvel térdelek Eléd és vallom meg Előtted, hogy vétkeztem Ellened. Te képmásodra teremtettél engem és nagy feladatokra hívtál, én pedig megbántással válaszoltam cselekedeteimben, beszédemben, gondolataimban, mulasztásaimmal. A pillanat örömeiért feláldoztam a Te barátságodat. Indulataimnak, gyöngeségeim¬nek rabja lettem, felületes, könnyelmű életet éltem. Te szeretetre hívtál engem, bennem pedig annyiszor az önzés győzött. De most mindezt Eléd akarom helyezni, Uram, és kereszten függő szent Fiadra emelem tekintetem. Üdvözítőm és Megváltóm, bocsásd meg bűneimet, és irgalmazz nekem! Tisztíts meg, moss meg értem is ontott véreddel, és add, hogy újra szabad lehessek a jóra! A Te segítségeddel képes leszek újra nagylelkűvé válni, áldozatkészen szeretni, és szeretetedről tanúskodni mások előtt. Tiéd akarok lenni, Tiéd akarok maradni, mindörökre. Ámen.



  1. Engesztelés.

A bűneinkért engesztelnünk kell Istent, akit megbántottunk. Ez lehet imádság, valaminek a fölajánlása, az irgalmasság cselekedetei, a felebarát szolgálata, önmegtagadás, áldozatvállalás.

  1. Gyónás után imádkozhatunk így:

Uram, Jézus Krisztus, hatalmaddal és jóságoddal megtisztítottál engem. Irgalmadat kértem, s Te nemcsak megbocsátottál nekem, hanem magadhoz is öleltél. Békével és örömmel töltöttél el, hogy erősebb legyek a szeretetben és önzésem, kényelmességem, kétszínűségem leküzdésében. Köszönöm, hogy rám árasztottad kegyelmedet, és tiszta szívvel, új lendülettel ajándékoztál meg. Segíts, kérlek, hogy úgy viselkedjem szüleimmel, testvéreimmel, osztálytársaim¬mal szemben, ahogyan azt Te kívánod tőlem, mert szüntelenül Téged akarlak követni! Ámen.



Örök Atya! Most, miután a bűnbánat szentségében lelkiismeret vizsgálatot tartva bűneimet számba vettem, mélységesen              megbántam, s szentgyónásban megvallani készülök (vagy megvallottam), irgalomért könyörögve felajánlom Neked Krisztus Urunk kínszenvedését és Drága Vérét életem minden bűnéért, s ígérem, hogy önkéntes   elégtételül elimádkozom a Szent Sebek rózsafüzérét. Ó Atyám! Krisztus Urunk átszúrt Szívére és Mária Könnyeire kérlek, bocsásd   meg vétkeimet.
               
                       “Mindennap dicsérünk Téged,
                       Szent nevedet áldja néped.
                       Bűntől e nap őrizz minket
                       és bocsásd meg vétkeinket!
                       Irgalmazz, Uram, irgalmazz ;
                       íveidhez légy irgalmas!
                       Kegyes szemed legyen rajtunk
                       tebenned van bizodalmunk.
                       Te vagy Uram, én reményem,
                       ne hagyj soha szégyent érnem!”


(Te Deum részlet)



Marana Tha

2011. augusztus 18., csütörtök

Csatatér

A megváltatlan, bűnben élő embernek nincs választása, csak a rosszat cselekszi. Hiába akarja a jót, valami mindig hiányzik, hogy azt meg is tudja tenni. Olyan ez, mint amikor húslevest készítünk só nélkül. Az a csipetnyi só - ha nem rendelkezünk vele - észrevehető lesz.

Az ember, amikor igazán megtér, az elméje egy csatatér. Az elme már tudja, mi lenne Isten akarata, de még mindig összecsapnak benne a régi gondolatok az újakkal. Ebben a kaotikus állapotban csak a Szentlélek tud rendet tenni.

Miután Jézus életed Ura lesz, elkezdi az Atya akaratát cselekedni, ha engeded. Minden nap nyitott és engedelmesek vagyunk a Szentlélek indíttatásaira, és akarjuk, hogy egyre jobban működhessen bennünk!

Hála van a szívemben, ha arra gondolok, honnan jövök, és most ki lehetek Mennyei Atyám kegyelme által.

Marana Tha!

2011. augusztus 17., szerda

Újratöltve

A Szűzanya oly sok éven át hívott Medjugorje-ba, de ezt a találkozást mindig halogattam, különféle kifogásokat találva. Az idei év másképp alakult, és a Szűzanya azt akarta, hogy ott legyek, - nagyon erősen éreztem a hívását. Autóbuszon éjszakázni, ilyet még nem próbáltam, és elég keserves volt, de végül csak megérkeztünk. Alig vártam, hogy letegyem a csomagokat és elfoglaljam a szállást. Ekkor megköszöntem a Szűzanyának, hogy elhívott ide, itt vagyok, megérkeztem. A Szűzanya így köszöntött: “Ne félj drága gyermekem, veled vagyok, itt az én vendégem vagy!”

    
Elmentünk a Podbrdo-ra. Ez a „kis” hegy, a Jelenés hegye. Ezen a hegyen jelent meg legelőször a Szűzanya a látnokoknak. Éles sziklákon mentünk fel a Rózsafüzér titkait imádkozva és elmélkedve. „A Szűzanya vár ott fent téged. Nem akárki. S ha Ő vár, akkor van olyan, hogy nem tudsz felmenni?” Ahogy magam előtt felnéztem a vöröses kövekre, valami védelmet és biztonságot éreztem. Még a nap is eltűnt egy kis időre, - védelem a rekkenő hőségtől -  hogy még jobban hatása alatt legyünk ennek az útnak. Mindenkinek vannak gondjai, nehézségei, múltból hozott  megszokásai. Ezeket a „köveket„ vittem fel, és tehettem le. Megtapasztaltam, hogy amíg szeretetem Jézusban megmarad, a keresztem nagyobbik részét mindig Ő viszi. A hegy lábánál van egy kék kereszt, mely jelzi a jelenés helyét. Leírhatatlan öröm és béke járta át a szívemet. A Szűzanya szavai olyan erősek voltak, amint azt üzeni: „Ha tudnátok mennyire szeretlek titeket, sírnátok örömötökben!” Ez a hely felejthetetlen, a határtalan öröm átjárta az egész bensőmet és az öröm könnyei megjelentek.


Megmásztuk a Krizsevác-ot, a „nagy” hegyet, a Keresztúttal. Számomra ez az út, ez a hegy Jézust jelentette. A „kis” hegy után ez jóval nagyob falat volt, a terep nehezen járható, nagy szikákkal. Az éles köveket a lábak már simára csiszolták. Ezt az utat magamért ajánlottam fel, és bizony többször volt holtpontom, amikor már-már majdnem azt mondtam, hogy elég, itt megállok. De minden egyes állomásnál újabb és újabb erőt kaptam a folytatáshoz. Csak annyit kellett tennem, hogy felelősséggel, óvatossággal, figyelmesen nézzek mindig oda, ahova lépek, a többi az Isten dolga volt: „Ha szeretsz Engem, és együtt menetelünk, akkor nem mondod azt, hogy: nem megyek tovább Veled az út nehézsége miatt.” Felértünk, a hegy tetején lévő keresztnél imádkoztunk és jutott egy rövidke idő a táj szemlélésére is. A kilátás pazar volt.

A zarándoklat során részt vettünk szentségimádáson. Alig tudom leírni azt a hangulatot, lelkületet, amit ott élhettem át. A tündöklő, ragyogó Oltáriszentség, a több ezer ember, a háttérben a fekete égbolt és a Szent Jakab templom. Leírhatatlan boldogság töltött be.


Ellátogattunk a Cenacolo-ba. Ez olyan fiúk közössége, akik a drogból gyógyultak ki az Istenben való hit által. Egy olasz apáca, Elvira nővér alapította a Cenacolo-t. Több országban vannak közösségi házaik. Két fiú mondta el a gyógyulásuk történetét, és tettek tanúságot Isten-hitükről. Szinte hihetetlen volt látni, mivé alakultak, támadtak fel drogtól tönkretett életükből. Az ifjúk arca sugárzott, ahogy beszéltek az életükről. Hát igen: az igazi csodák mindig belül történnek az emberben. Elmondták, hogy egyetlen gyógymód van a drogról való leszokástól: rengeteg Rózsafüzér-ima, munka, és fegyelem. Csak így tudnak megszabadulni a drogtól. Amikor belép a közösségbe valaki, kap egy „őrangyalt”: ez egy olyan fiú, aki régebben él ott már, és alkalmassága folytán kiválasztják erre. Ő minden lépését követi az újoncnak, állandóan vele van. Együtt szenved, sír vele. Ha kell, dolgozik helyette. Küzdelmes időszak ez mindkettőjük életében. Utána bementünk a kis üzletükbe, ahol a saját maguk készítette képeket, könyveket, tárgyakat árulták.

Mit adott nekem Medjugorje?
Új barátokat, lelki vezetést, lelki élményeket. Medjugorje egy olyan hely, ami ráhelyez az ember lelkére egy szűrő réteget, melyen szinte semmi nem tud beáramlani az itteni világból. Ezen a helyen különösen sokat lehetett tanulni az Istenről, s az Istentől. Igen, mert ott szinte „kézzelfoghatóan”, közvetlenül tapasztaltam meg, hogy milyen az Isten szeretete. Mennyire szelíd, háttérben maradó, észrevétlen, tapintatos, ugyanakkor nagyon valóságos, és mindent átható.
Mire hívja fel a figyelmünket Medjugorje?

  • Arra, hogy változtassunk a régi megszokásainkon. A gondolatok az elménkben ösvényeket vágnak, melyeket egy idő múlva már könnyű bejárni. Ideje felszántani ezeket a régi kitapossott utakat. A Szűzanya vezetni akar a bennünk lévő Jézus által. Ő át akarja formálni az életünket. Pontosan tudja, ismeri a gyengeségünket, nehézségeinket, fájdalmainkat. Ő a mi édesanyánk, akire mindenben számíthatunk. A Szűzanya imát és példaadó életet kér tőlünk. Azt kéri, hogy imádkozzunk azokért, akik nem ismerték még meg az Isten szeretetét. Ne ítéljük el őket és ne kritizáljuk őket.
  • A sátán agresszívvé vált, mert hatalma veszendőben van. Szétrombolja a házasságokat, viszályt szít a papság között és még folytathatnánk. Éppen ezért védenünk kell magunkat imádsággal, böjtöléssel, de mindenekelőtt közösségi imával. Újra felhívást kaptunk, hogy kezdjük el használni a szenteltvizet, hordjunk magunknál megszentelt tárgyakat, és helyezzünk el szentelményeket lakásainkban.

Mindezt hogyan valósítsuk meg?
Lépésről lépésre haladj, kicsi lépésekkel. Meg kell engedni, hogy növekedhessen a hit, az Isten növekedjen bennem. A Szűzanya lépésről lépésre akar vezetni. Mindenünk meglehet, de ha nincs Jézusunk, akkor semmink sincs. Nélküle lelkileg szegények és békétlenek vagyunk.
  • Változtassunk az imádságaink az Istennel való együttléteink szokásain: Kezdetben imádkozz el ma egy Miatyánkot, de legyél együtt a te Isteneddel, és ez a Miatyánk valóban Miatyánk legyen, aztán holnap tedd hozzá az Üdvözlégyet, majd holnapután a Dicsőséget… lassan, Isten erőt fog adni és vágyat arra, hogy kövesd Őt és lépésről lépésre haladj az Ő útján.
  • A következő lépésként fogjuk kezünkbe a rózsafüzért és imádkozzunk, és így meg fogjuk érteni azt, amit Isten mond nekünk. Mindnyájunknak van saját élete, keresztje és Isten mindenkihez más módon szól.
  • Ugyanígy lépés lehet az életünkben a böjt, a lemondás. A Szent Szűz - mint jó anya a gyermekeit - úgy vezet, irányít és segít bennünket. Tudja, hogy a nevelői munka hosszú időt vesz igénybe, de végzi ezt a munkát hősies türelemmel, és gyönyörű virágoskert nyílik körülötte.
  • Vegyük kézbe a Szentírást, és elmélkedjünk naponta fél órát.  A Szűzanya felhívja a figyelmet, hogy a Szentírás megtart bennünket Isten jelenlétében.

Medjugorjéből visszatérve:

Furcsa, olyan más ez a világ ami itt körülvesz, pedig korábban ebben éltem. Egyszerűen az ember nem akar visszajönni, nem kívánja ezt a világot. Érthető. De várnak a feladatok, s amiben részünk volt az elmúlt napokban, azzal kezdenünk kell itt valamit...



2011. július 24., vasárnap

Józanok legyetek és vigyázzatok

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Rengeteg mondanivalóm volna, annyi minden történt a héten. Voltak dolgok amiket sikerült megvalósítanom és voltak olyanok is, amikor a Szentlélek ugyan szólt, de valami miatt nem tudtam eleget tenni a kérésnek. Az elmúlt néhány napban többször elém került a Biblia egyik figyelmeztetése: "Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresve, kit nyeljen el: akinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotok ugyanezeket a megpróbáltatásokat tapasztalja." (1Péter 5,8-9)


A figyelmem és a gondolataim érdekes módon nem arra irányult, hogy miként lehet ellenállni, miként tudom magam megvédeni, hanem sokkal inkább arra, hogy miért pont az oroszlán van ebben a felhívásban megemlítve. Láttam már oroszlánt állatkertekben és minden alkalommal békés, nyugodt állatot véltem felfedezni. Láttam már ismeretterjesztő filmeket, melyek az oroszlán viselkedését mutatták be és próbáltam visszaemlékezni az ott elhangzottakra. A fent említett bibliai részben, Péter által betekinthetünk egy szellemi valóságba, miként az életünkben folyamatosan jelen van egy ellenség. Ez egy olyan ellenség, ami láthatatlan volta miatt veszélyesebb. De jó hír az, hogy nincsen autómatikusan jogosultsága arra, hogy elnyeljen! Egyszerűen nem tehet áldozatává bárkit, akit csak kiszemel. Jézus legyőzte az ördögöt a kereszten! Nekünk Isten Igéje a fegyverünk ebben a harcban. Rádöbbentem, hogy számos részt ismerek ugyan a Bibliában, mégsem tudom Isten Igéjét kívülről. Ezért célul tűztem ki, hogy hetente legalább két Igét megtanulok, hogy legyen töltény a fegyverben. Pár hete kaptam egy Igékkel teli nyomtatványt, ami újabb lökést adott, hogy ezt az utat kell járnom. Tanuljuk meg, forgassuk magunkban és alkalmazzuk Isten Igéjét! Kanyarodjunk vissza a történethez.

Péter figyelmeztet: "józanok legyetek és vigyázzatok" azaz légy résen!
Az oroszlánok éjjeli állatok az éjszaka teremtményei. Mint az ismeretterjesztő filmekben látható, hogy nappal bárhova lehet menni a vadonban, de ha leszáll az este, fegyveres őr kísérete nélkül nem ajánlott közlekedni. Sokszor úgy gondoljuk, barangolhatunk a sötétségben úgy, hogy közben nem tapasztaljuk meg a sötétség veszélyeit. Amikor a világosságban vagyunk, amikor Isten akaratát és útjait követjük biztonságban vagyunk.
Egy másik érdekesség az oroszlánok látásával kapcsolatos. Mozdulatlan dolgok csoportját nem különálló dolgoknak látják. Ezért lehet hozzájuk terepjárón ülve behajtani közéjük. Nem különálló egyéneknek látnak, hanem mint részei egy nagy valaminek, aminek furcsa szaga van és túlságosan nagy ahhoz, hogy megöljék és megegyék. Ezért fontos az összekapcsolódás, a közösségi élet gyakorlása! Még csak pár hete, hogy csatlakoztam egy közösséghez, de azt tudom mondani, hogy egészen más úgy megbírkózni dolgokkal, hogy nem vagyok egyedül. Az oroszlán stratégiája az, hogy zavart, pánikot keltsen és az a tag amelyik elszakad és magára marad sebezhetővé, megtámadhatóvá váljon. Ha valaki leszakad akkor neki egyedül kell szembe nézni egy lesben álló ragadozóval. Támadhatók, hiszen nem kapcsolódnak össze. Hát köszönöm szépen ebből nem kérek. Azért mert az orszlán ránk üvölt, még nem kell összezavarodni. Mondogathatja a magáét, üvöltheti, hogy nem vagy "elég jó"; "túl sok bűnt követtél el", "az Isten bizonyára már nem szeret"; "nincs számodra remény" és így tovább... Azt akarja hogy megbontsa az egységet, hátat fordítsunk az elhívásunknak, megfutamodjunk. Egy közösségi tag szintén megerősítette, és bátorított, hogy nem tud mit kezdeni velünk! Birizgálhat, csipkelődhet, tudjuk a létezését, ismerjük a stratégiáját, de hatalma nincsen felettünk! Mi biztosan tudhatjuk, hogy egységben az erő és a názáreti Jézus Krisztus tagjai vagyunk. Egyek vagyunk, Isten gyermekei vagyunk! Péter óvatosságra int, s nem megijeszteni akar bennünket. Felhívja a figyelmünket, hogy bár vannak ragadozók, de tudjuk, hogy Nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van!

"Marana Tha!"

2011. július 7., csütörtök

Istenre hagyatkozva

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Egy kép jelenik meg előttem mostanság. Egy hajóban ülök és hatalmas vihar kerekedik, a távolban egy nagy méretes hullám jelenik meg. Ahogy jobban nézem ezt a jelenséget, felismerem ez egy cunami. Abban a pillanatban, ahogy felismerem a helyzetet Jézus szelíd halk hangon szól hozzám: "Bízz bennem, tarts ki!" És folytatja: "Bízz bennem, minden rendben lesz, megmenekülsz, nem engedem, hogy veled bármi rossz történjen! Tarts ki!"
Az izgalom fokozódik, de a helyemen vagyok, szilárd és erős vagyok. Tudom, hogy Jézus nem hagy magamra, hiszen megígérte, hogy semmi baj nem történhet. A hullám már nagyon közel van, érzem az erejét, szinte már megérint a víztömeg és akkor megtörténik a csoda. Jézus nem engedi, hogy a hajó felboruljon és megment, kiment a bajból.

Jézus elmegy a végletekig, ő nem 95%-ot, hanem 100%-ot akar. Azt akarja, hogy teljesen bízzunk Benne. "Szeresd az Uradat Istenedet TELJES szívedből, TELJES elmédből, TELJES lelkedből és MINDEN erődből!" Azt akarja Jézus, hogy minden területét életünknek adjuk oda Neki, és engedjük, hogy Ő munkálkodhasson bennünk. Ő átalakít és a krisztusi jellemet építi ki bennünk, amikor ráhagytakozunk.

"Marana Tha!"

2011. április 25., hétfő

Hogyan éljünk szeretetben és hogyan ismerjük meg Isten akaratát?

Az Atya akarata, hogy szeressünk. Amikor beszélsz, beszélj szeretettel, és én meghallgatlak. Amikor adsz, adj szeretettel és én meg foglak ismerni. Amikor imádkozol, imádkozz szeretettel, és a Mennyország ajtaja meg fog nyílni számodra, hogy befogadjon. Amikor teszel valamit, szeretettel tedd, hogy egy napon azt mondhassam: te az enyém vagy.

Mindenért hálát adni

„Legyetek derűsek! Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban”
Istenem! Áldalak és magasztallak mindenért. Hálát adok azért, hogy az életem olyan, amilyen. Hálát adok a gondokért, nehézségekért, amelyek idáig juttattak. Tudom, hogy semmit sem engedtél volna megtörténni, ha nem tudnád biztosan, hogy számomra ez a legjobb. Ó Uram! Te valóban szeretsz engem! Megértettem, Uram, hogy szeretsz.