2012. augusztus 14., kedd

A Te szemed lát legmesszebb

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Mai napom nehéz volt, sok határidős munka a vége felé közeledik, s szeretem ha minden rendben történik és minden a helyén van. Mindig így indulok neki a feladatoknak és az esetek többségében nem marad mindenre idő, nem tudom azt mondani, hogy mindent megtettem. Ez sokszor egy feszültséget ébreszt bennem. A reggeleket úgy kezdem, ahogy Szent Ignác  élettörténetében egyszer olvastam. „Reggel adj nekem egy órát, és megszentelem egész napodat!”
Mégis azt érzem, hogy ez a világ felgyorsult, valamit el akarunk érni, keresünk-kergetünk valamit, ami sohasem lehet a miénk. Mert rossz helyen keresünk. Soha egy perc nyugalom, információ özön, s nem tudom eldönteni kire vagy mire figyeljek. Ilyenkor  azt mondom „Gyerünk vissza a reggeli szemlélődésbe!” Majd megkeresem azt a nyugalmat és szabadságot, melyben örömmel mondhattam IGENT Jézus hívására.


Jézus a jó pásztor! A székesfehérvári Jézus Szíve templom termében van egy festmény. A Jó pásztort ábrázolja, amely vezeti az övéit. Jézus megy legelöl és övéi ismerik az Ő hangját. Nekem foggalmam sincs, hogy mit hoz a mai nap, azt sem tudom hova és melyik úton kell mennem. Jézus tudja, Ő megy legelöl. Az Ő szeme lát legmesszebb, Ő már messziről észleli a a veszélyt és időben irányt vált. Lehet anélkül teszi mindezt, hogy ezt a veszélyt tudatná velem. Lehet megenged egy két nehézséget, de Ő tudja melyik úton kell mennünk. Lehet épp egy mocsaras részen kell átmennünk, de ha Ő mindezt megengedi, akkor annak oka van. Ki tudja, mi történt volna, ha nem a mocsaras részen megyünk át. Tehát máris hálát adhatok a hit erejével ezért a helyzetért. „A szüntelen hálaadás megőriz a telhetetlenségtől!”
Nehéz a napi munka közben meghallani az Ő hangját, annyira „zajos” ez a világ. Tudom. De egyedül a Jó pásztor tud megvédeni, észlelni minden jelet, értelmezni minden jót és rosszat. Ismeri a körülményeinket. Személyes jelenléte biztosítja egységünket és együtt maradásunkat az Úton...

Milyen jó, hogy velünk vagy, Uram!
Marana Tha!

2012. augusztus 13., hétfő

A „villám” nem Isten fegyvere


Múlt héten nagyon sokan - közösségi tagok, ismerősök, barátok ellátogattak Medjugorje-ba és rossz érzés volt, hogy nem tarthattam velük. A szívem vágyódott arra a helyre, mely nagyon fontos állomás volt az életemben. Látva a testvérek készülődését, bennem is kavarogtak a gondolatok, érzések és indulhatnékom volt. De tudtam, hogy nekem most más kötelezettségeim vannak és abban kell helytállnom. Egy három hónapos és egy három és fél éves kisleányok az anyukájukkal... Már tudom, gyakran a sátán távoli, nagy tettekre sarkalló lelkesedést ébreszt benünk, hogy a közel levőket elhanyagoljuk.
Valahogy mégis ott akartam lenni. Ott legbelül! Felmerült bennem, hogy mi lenne ha írnék egy levelet, amiben megfogalmaznám mindazt ami bennem van. Legfőképpen hálát és köszönetet éreztem a szívemben a Szűzanya felé, aki egész évben vigyázott rám és formált. Megírtam a levelet az éjszaka közepén és egy kedves testvérem elvitte a zarándokútra. Most így utólag jöttem rá, hogy a levélírással eltötött idő egy óriási kegyelem volt, és semmiképp sem volt haszontalan időtöltés. Sőt!  A Szűzanya éppúgy várta a levelem, mint ahogy várt egy évvel korábban. A levélírás a Szűzanyával töltött idő volt. Ahogy a gondolataim cikáztak láttam, hogy honnét indultam el, hol tartok, észrevettem jelenleg mik a nehézségeim, melyek azok a dolgok, amelyek blokkot jelentenek az Isten és a Szűzanya végtelen szeretetének befogadására.
Szeretnék mindenkit buzdítani, hogy ha nem is tud elmenni Medjugorje-ba, írjon egy levelet a Szűzanyának és jutassa el. Vitesse fel a Jelenések hegyére, hagyja ott és legyen nyitott a szíve. Figyeljen, mert az élete meg fog változni! A Szűzanya pontosan tudja mik a gondjaink, nehézségeink és Ő szerető anyaként, a béke királynőjeként fog az életünkbe belépni. A levelet érni fogja az erős napsütés, eső, szél, hó, s előbb-utóbb bomlásnak indul. Ugyanígy a Szűzanaya is elkezd dolgozni az életünkben és minden akadályt szépen eltávolít, elkoptat és a kőszívünket megváltoztatja érző hússzívvé. Azokban a dolgokban, melyekben úgy érezzük nem tudunk elmozdulni, változás fog bekövetkezni. Megerősít a hitben, vigyázni fog ránk, megtanít bennünket imádkozni, mindenkor szüntelenül bízni és hálát adni az Isennek.

 A levélből semmi sem fog maradni, de azokból a dolgokból, amiket szeretettel végzünk és  megcselekszünk örökre nyomot hagynak! Ne késlekedjünk a jót megtenni! Figyelj! Ha azonban túl hirtelen mindent meg akarsz tenni, többnyire saját akaratodat teljesíted. A villám nem Isten fegyvere.

Jézus azt mondotta, hogy: "Nélkülem semmit sem tehettek!"  Istennel azonban minden lehetséges! Nincs olyan, amit Ő ne tudna megváltoztatni.  Légy bátor és kérj nagy dolgokat! Nincs semmi az ég alatt, amit meg ne tudna változni, amire Isten ráteszi a kezét. „Uram!” A gondolataink alapvetően meghatározzák a tetteinket, a szavainkat. Ezért bátran mondhatjuk: „Egyedül nem fog menni, de a Te segítségeddel igen: szeretnék változtatni a gondolataimon. Tudom, hogy Veled sikerülni fog és ennek áldásait mások is megtapasztalják. Jézusért kérlek! Ámen”
Marana Tha!