„Aki szegény, annak hiánya van,
de ha a gazdag Istenhez tartozik, akkor Tőle várhatja az igazi gazdagságot.”
Újra nagyböjt van, és jól
érezhetően van valami a levegőben. Nem tudjuk egészen pontosan megfogalmazni,
de érezzük a feltámadott Jézus jelenlétét, aki egészen különleges módon ismer
és szeret bennünket. Sokáig én is csak templombajáró, az Egyház szokásait megtartó
fiatal voltam. Egy alkalommal, amikor az életemben nagyon erősnek tartottam
magam, hirtelen és váratlanul megtapasztaltam, hogy mennyire sebezhető,
mennyire emberi tulajdonságaim vannak és mit ér a saját erőm. Csak az Istennek
köszönhetem, hogy ma itt vagyok! Amikor gyenge és elesett az ember megpróbál
kiutat találni, számos segítséget kérni a körülvevő ismerősöktől, de mindegyik
előbb-utóbb zsákutcához vezet. Sokan hirdetik ma, hogy ők tudják mi az igazság,
hogy ők tudják a megoldást egy adott helyzetre, de egyikük sem tudja akár egy
nappal is meghosszabbítani az életüket. Rengeteg időt töltünk el minden üres,
felesleges dologgal.
Sokszor hallottam már gyógyító alkalmakról, rendezvényekről,
de az én egóm sokkal erősebb volt, hogy beisermerjem bizony nekem is vannak
lelki és testi sebeim, amelyek gyógyulásra várnak. Azt gondoltam, hogy az
időseknek van szükségük ilyen alkalmakra. Egyszer azt éreztem a szívemben, hogy
menjek el egy ilyen rendezvényre. Imádkoztak értem, és ima közben megkérdezték
szeretném-e átadni az életemet Jézusnak. Nem értettem miről van szó, hisz azt
gondoltam én Jézushoz tartozom, eljárok vasárnaponként a templomba,
szentségekhez járulok. Végül egyszerű szavakkal, egy előimádkozó segítségével
átadtam az életem Jézusnak. Óriási
élmény volt, ahogy megnyílt a szemem! Az Úr Jézus mindig ott volt mellettem
és én soha sem vettem észre. Nagyon sok feszületet láttam már az életben.
Mindig van a zsebemben egy rózsafüzér és annyiszor keresztet vetettem már az
utak mellé helyezett feszületeknél, ennek ellenére mégsem vettem észre a
szívemmel, hogy Jézus az Isten fia egészen odaadta magát értem, érted, értünk!
A szívemben azt éreztem nagyon
erősen, hogy gyermekem nézz rám, nézz a keresztre és látni fogod mennyire
szeretlek! Akkor észrevettem, amint Krisztus a kereszten odaszegezve,
tehetetlenül, kitárt karokkal megmutatja mennyire szeret. Ez a lelki élmény
nagyon erős volt, és itt a nagyböjtben újra érzem ezt.
Oly nagyon megbántjuk ma is azt
aki a legjobban szeret bennünket! Minden
bűnünket Ő viselte, és egyszersmind vállalta azok elhordozását. Felcserélte a
Menny tökéletességét értem és érted, azért hogy megváltson az örök haláltól és nekünk
békességünk legyen. Egyedül csak Jézus tudja a kiutat a hibáinkból, a
betegségeinkból a gyengeségünkből. Egyedül Ő a megoldás, nincs más rajta kívül!
Ő az, aki a rejtekben is tudja a gondolatainkat, ismeri küzdelmeinket,
vágyainkat. Nincs olyan hely a világon ahova el tudnánk rejtőzködni előle.
Kiérdemelni az Ő szeretetét nem lehet. Ő egyszerűen kezdetektől fogva szeret. Bárhol
is vagyunk, bármilyenek is vagyunk, mindegy miben vétkeztünk!
Az én bűneimet Ő szó nélkül
elhordozta és egy alkalmas napon ezeket feltárta nekem. A kereszten megmutta az
Ő szeretetét. Azokat a sebeket mi
okoztuk, mi ütöttük bele a szegeket, a tűket, rajzszegeket... Mégis Jézus szent
vére az, ami tisztává mos bennünket! Neki hatalma van minden láncot, köteléket
mely teherként rajtunk van levenni, szétvágni. Neki ereje és hatalma van, hogy
a bilincseket leoldja, a lakatokat kinyissa. Egyszerűen csak annyit kell
tennünk, hogy megkérjük Jézust:
„Mostantól Rád bízom magam,
bocsáss meg, hogy oly sok időn át nem vettelek észre! Te tedd rendbe az életem,
szabadíts meg minden olyan dologtól ami elszakít tőled. Erősíts meg a hitben,
add, hogy szeretni tudjak, a szeretetben én legyek az első!”
Észrevehetően megindul bennünk a
változás. Jézus az, aki kihúz minket a mocsárból, lábainkat szilárd helyre
teszi, és lépteinket megszilárdítja. Jóllehet még mocsokosak vagyunk, de az Ő
vére és hitben megtett lépések megnyitják az Ő kegyelmének tisztító hatását.
Kicseréli a kőszívünket érző hússzívre, és fehér ruhába öltöztet! Tudom nem
könnyű ez az út, de csak ez a járható!
Természetesen ez egy folyamat, de
a kegyelem árad és árad, mely újabb és újabb területket tár fel az életünkben,
megmutatva, hogy hol vannak még kiskirályok. Melyek azok a területek ahol azt
mondjuk, köszi Jézus, de ezt most ne. Ő le szeretne ülni mellénk és vár. Vár
arra, hogy mi átadjuk a problémás életünk részét vagy azt ahol éppen
nehézségünk van. Engedjük meg, hogy Ő le
tudjon ülni mellénk, ennyit kell tennünk csupán. Idővel amikor
észrevesszük, hogy Ő nem ellenünk van, hanem segíteni akar, akkor merjük
fejünket feléje fordítani, és amikor már elég érettek vagyunk, adjuk át azt a területet
is Jézusnak, hogy Ő uralja életünk azon területét is. Merjünk egészen
ráhagyatkozni! Sohase mulasszuk el az imát, s ha lelki szárazságot
érezünk, vagy nehézségünk van, akkor is
tartsunk ki Őbenne azért is! Az Úristen ugyanis sokszor azt akarja látni, hogy
mennyit ér a lelkünk ;márpedig azt nem
lehet megállapítani akkor, amikor minden könnyen megy és a lélek örömökben
úszik.
Most, ahogy így visszatekintek,
látom az Isten munkáját az életemben, azt a munkát, amit a saját erőmből nem
tudtam volna elvégezni. Az Úr kicserélte a baráti társaságot körülöttem. Új
embereket, barátokat, ismerősöket, közösséget adott. A házasságom, a gyermekem
közötti kapcsolat új alapokra került. Köszönöm Uram, hogy rajtam munkálkodsz,
rajtam dolgozol!
Marana Tha
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése